JEAN HONORÉ FRAGONARD

A francia rokokó festő egészen véletlenül jutott eszembe, pedig A hinta című képe nagy kedvencem régóta. Az 50 híres festmény című könyvem sokszor veszem kézbe, és csak úgy kinyitom valahol. Hát most csak felcsaptam, és Fragonard-nál nyílt ki :)

Ennek a festménynek a hangulata különleges számomra, a színek, ezekből is dolgoztam. De igazából a könyvben szereplő képet szeretem, a neten nem találtam olyat. (nem tudom, a valósághoz mi állhat legközelebb)
Viszont ha alaposan megnézzük a képet, sok apróság felfedezhető rajta: a háttérben szereplő két férfi, de talán a repülő cipő sem olyan feltűnő - legalábbis engem annyira elvarázsolt a lány ruhája, és a növények számos zöldje, hogy sokáig nem foglalkoztam mással.

Most viszont nem varrtam, hanem festettem. Nem is cuppantottakat, hanem csak simán befestettem a fagyöngyöket. A színkeverés volt a lényeg. Nem szeretem, hogy textilből nem tudok éppen olyan színűt vagy mintájút venni, amilyen én szeretnék, mindig picit világosabbat, picit apróbb pöttyöset szeretnék.. persze azért mindig megbékélek a lehetőségekkel :) Viszont a festésnél annyi féle színt kutyulhatok össze, amennyit csak szeretnék.

A mennyiségi kontrasztot vettem még alapul, hogy rózsaszínekből sokkal kevesebb van a képen, mint a zöldekből.

Az elsőnél direkt egyforma a 4 zöld, a másodiknál próbáltam átmenetet képezni a rózsaszín bogyókban, itt meg is fordítottam az arányt. És miután már tudtam, hogy mindkettőből nyaklánc lesz, gyöngyöket kezdtem keresgélni. Viszont valahogy mégsem illettek a festett bogyók közé, de annyira szépek voltak, hogy készítettem egy harmadik nyakláncot, csak kész gyöngyökből. Remélem, tetszenek Nektek :)

(egy fotó a legszebb színű képpel :) )

(a 'sorozat' többi része a kedvenc művészeim címkénél található)

WINTER SONG

Mai kedvencem egy dal. Sajnos videot nem tudok feltölteni (tippeket mondhattok :) ), de linkelni azért tudok szerencsére :)

Winter Song


Hugim küldte nekem ezt a dalt néhány hete. Semmit nem tudtam róla, most sem tudok többet. Csak annyit, hogy imádom a zenét, a klipet. Azt hiszem, nem is akarok róla többet megtudni. Mert akkor már nem az lenne, aminek én szeretném.


Először rajzoltam. Újra rajzoltam végre :) Még ha teljesen másként is, mint ahogy azt tanultam, jól esett nagyon. Nehezemre esik nem foglalkozni a rajzi hibákkal a saját firkálmányaimon, de ezt igyekezve kiküszöbölni, a falra vetítettem mindent, nincs térben semmi, nem kisebbek a hátrébb lévő dolgok, nincs 'vastagsága', árnyéka semminek. Vagy szemből vagy profilból :)

Aztán varrtam. Sok ötletem volt, hogyan is valósíthatnám meg. Mert az biztos volt, hogy párna lesz, hiszen volt a Karácsonyi párnánk, de azzal mégsem várhatjuk a nyarat, az egész párnát viszont nagy cucc lett volna elpakolni kicsi helyen, így csak a huzat került a karácsonyi dobozba :)

Előszöris azt kellett eldöntenem, hogy csak vonalas lesz-e a dolog vagy applikálok. Utóbbit nem akartam. Túlságosan olyan lett volna, mint amilyen vagyok: színes, és virágos. Viszont a vonalasból is el kellett döntenem, kézzel hímzem-e vagy sem. Előbbi szebb lett volna. De ahhoz szégyenszemre nem volt türelmem. Meg igazából nincs is annyi barna hímzőcérnám :) (mert végül 3féle barnával varrtam, ebből szerintem csak 2 különül el eléggé)

Persze géppel meg szebb lett volna, ha tudnék tűzni.. de azzal valahogy nem találunk egymásra, pedig én nagyon szeretném.. :)

Szóval a lényeg, hogy ez a végeredmény, és nekem nagyon tetszik.

Ó, és még valami: a párna előlapjába varrtam vatelint. Nagyon szépen mutat. Sokkal szebben, mint mikor nem varrtam bele. Ezt Piroseper-Fannitól tanultam, köszönöm :)

ANTONI GAUDI

Mai kedvencem a katalán építész. Hozzá nem is nagyon tudok mit hozzáfűzni, annyira szeretem a munkásságát, hogy képes vagyok csak ülni és nézegetni a Taschen-könyvem hosszú-hosszú ideig. Talán nem ez a legjobb szakirodalom, de a képek...... hihetetlen szép képek mutatják meg Gaudi munkáit azoknak, akik - egyelőre legalábbis :) - nem látogathatnak el Barcelonába, ahol a legtöbb épülete található.


Mondtam, hogy csak érdekességeket írok, hiszen az interneten tényleg fellelhető manapság minden. Antoni Gaudiról számomra minden érdekes, ezért nem írok semmi különöset :)


Az én talán legkedvencebb kedvencem Tőle a Güell-park.....

Mégis most a Casa Batlló-t 'használtam fel' az útkereséshez.

Pontosabban ezt az ablakos részt. Tervben és szabáskor szebb volt, mint ami végül kisült belőle, méghozzá azért, mert technikailag nem sikerült megoldani úgy, ahogyan én szerettem volna. De az ötlet, az előlap azért tetszik nekem :)

(Az eddigiek megtalálhatók a kedvenc művészeim címszó alatt.)

JEAN DUBUFFET

Mai kedvencem az art brut, azaz a brutális művészetnek hódoló Jean Dubuffet. Amiből Ő merített ihletet: elmegyógyintézeti páciensek, börtönlakók és gyermekek rajzai.
Az interneten fellelhetők grafikák, festmények is, de nekem az építészethez, szobrászathoz kötődő művei tetszenek inkább, így azokból adok egy kis ízelítőt :)

(Aki nem olvasta az első ilyen bejegyzésem, annak itt a link.)

Azt nem tudom, ezen a képen, Ő látható-e, de szerintem elképzelhető, hogy igen :) (sajnos a szöveget nem olvastam el, mostanra pedig persze fogalmam sincs, honnan szedtem a képet.. hát a figyelmetlenségemen van még mit faragni :) )

Művészete nem azért fogott meg, mert annyira vonzódom az efféle nem is tudom, minek lehetne nevezni, de mondjuk 'morbid' dolgokhoz.
Talán leginkább a monumentalitás az, ami megtetszett. Na ehhez képest készítettem egy kitűzőt.. :D

Ezesetben egyébként az volt az első, amit ki akartam próbálni, hogy nekem hogy áll a fekete-fehér kombináció.. Nem térek át rá, az biztos, de néha talán érdemes.. :)

A másik, aminek Dubuffet-hez már nincs köze, tudom, de régóta várakozik egy kevés nálam: a bőr. Viszi-e a varrógépem. Nos, igen, viszi :) Erre sem fogok áttérni, de ami van, azok olyan gyönyörűek, hogy előbb-utóbb fel fogom őket használni (sárgák, lilák és barnák, plusz feketék és fehérek)

A harmadik a cérnahalom felvarrása az anyagra - ez különösen tetszik :) Ahogy különböző faktúrák jönnek ki a cérnaszálakból, milyen vonalsűrűségek alakulnak véletlenszerűen egy apró körön belül is. Nagyon érdekes nekem :)

egy agyongyűrött pink pólón pedig így mutat... :)

Mai 'kiszemeltem' tehát kiindulópontnak kellett, hogy kipróbálhassam ezt a sok mindent, amiket már régóta terveztem, ebben az egy munkában lehetőség is adódott hozzájuk :)

Köszönöm, ha a mai útkeresésem is elolvastátok :)

VINCENT VAN GOGH

Nos tegnap erről beszéltem: mostantól igyekszem minden szerdán bemutatni egy számomra kedves alkotót. Lesznek kortársak, régiek, festők, építészek, stb, talán még zene is. Amiért pedig ezt tenni fogom: kissé önző módon magam miatt. Egy ideje már nagyon keresem magam, pontosabban magamban valamit, ami kitörni szeretne, legalábbis remélem, van valami furcsa, csak nem találom. Nem szoktam én ilyen lenni, mármint szerintem ilyen furcsaságokat sem szoktam írni, de most úgy érzem, ez talán jót tenne nekem. Ja és igen, a kettő pedig úgy jön össze, hogy én előszedem a kedvenceimet, majd alkotok valamit, ami 'tőlük' jön belőlem.. Ez valami útkeresésféle lesz most nekem, amúgyis zavar, hogy túl sokrétű/-színű vagyok, és azt hiszem, ezen nem ártana kicsit faragni.
Bár most ezt elsősorban magam miatt csinálom, remélem, azért Nektek is tetszeni fog.

Ó és igen, ami nagyon fontos: nem akarok írni különösebben senkiről, csak néhány képet töltök, hiszen ma már mindennek utána lehet nézni a neten, maximum csak érdekességeket. Ha esetleg valamit rosszul írok (netán rossz képet töltök, ami elég szégyenletes lenne, de hát sajnos előfordulhat), akkor szóljatok, ne hagyjátok, hogy hülye maradjak :)




Az első, az egyik legrégebbi kedvencem. Lesznek majd kevésbé ismertek is, de Vincent van Gogh az első, akire emlékszem, hogy nagyon megfogott.
És egy kis érdekesség: (legalábbis ez számomra az volt) tipográfia órán sok szó esett a színekről, így a sárgáról kékkel lehűtve, a sárgászöldről, melynek kedvelése neurotikus személyiségkaraktert feltételez, és hát van Gogh is igencsak preferálta ezt a színt. (ami aggasztó, hogy én is meglehetősen kedvelem :D)














A festő arles-i szobáját én is megfestettem (egy kép lemásolása volt a feladat), sajnálom, hogy az nincs nálam, mert nem sok olyat festettem a főiskolán, amire büszke vagyok, de ez olyan :)

És az egyik önarcképe volt az, ami most engem megihletett. A magam elé kitűzött cél ugyan nem teljes, ugyanis csak egy valamit sikerült varrnom.. Talán vmi hajdísznek gondoltam, de nem is tudom. Vagy kitűzőnek. Vagy marad így egy kevésbé sikeres próbálkozásnak :) bár amúgy igazán jól néz ki szerintem élőben, szóval annyira nem is sikertelen :)

Bocsánat a sok szövegelésért :) de végülis úgyis ritkábban írok mostanság :)