Tehát ezért a formából indultam ki. Ami szintén nagyon megfogott, pedig elsőre az szerintem kevésbé feltűnő. Na így rajzolgattam, egyszerűsítgettem, sokszoroztam, elvonatkoztattam, míg a minta már teljesen elvesztette páva-jellegét, majd kialakult a fejemben a kép a kész fülbevalóról.. Majdnem teljesen olyanra sikerült is megvalósítani :) Fényképezni már sajnos kevésbé, mert szerintem a kép majdnem olyan, mintha fekete-fehéren fotóztam volna, pedig szó sincs erről. A fülin van kétféle szürke ugyan, de lila és kékes-zöldes is. A csipke a legszebb színű, és az nem látszik egyáltalán.. :/ Remélem, azért a forma is lesz, akinek tetszik, ha már a színektől nem lehet elájulni :)
És azt is remélem, hogy ezt a képet most ki lehet nagyítani, mert azt hiszem, a tegnapi táskásat nem lehet..

És bízom benne, hogy érdekesnek találjátok azt is, hogy most leírtam, hogyan alkottam.. Gondoltam, szükség lehet néha ilyenre is - belelátni a folyamatba :) A tervezett, szándékos folyamatba, mikor nem a fejemben készül el egy anyagdarab láttán egy szempillantás alatt a munkám, hanem direkt okosan akarom elkészíteni.. persze lehet, hogy aztán végül a megoldás nem a legokosabb, de engem örömmel tölt el, hogy bele tudtam vinni a szándékosságot is :)