Szombaton megesett a kerítés-kiállítás - és azt hiszem, állíthatom, hogy sajnálhatja, aki kihagyta! Nem voltunk ugyan többszázan vagy ilyesmi, de a jó emberek aránya olyan magas volt ebben a kis közösségben, hogy én a következőket tapasztaltam: sok kedves ember, új arcok, még több alkotás, rengeteg mosoly, dicséretek, lehetőségek, festmények, grafikák, szobrok, fafaragás, fincsi sütemény, ó és persze szép időt kaptunk mindehhez :) Köszönet a lehetőségért elsősorban
Áginak, a szervezőt azt hiszem, hiába írom ide, linket úgysem tudok csatolni. Egy szó, mint száz, szuper volt :))))
ja és néhány kép a
facebookon annak, akit érdekel
És amivel ott 'debütáltam':
Ezekért a kitűzőkért hálás lehetek Anyukámnak és a mosógépünknek, ugyanis Anya túrt egy sálat, ami nem bírta a mosást, ettől pedig annyira összegyógyult, hogy csudajó vastag, nem bomló anyaggá vált, ami sálként már nem igazán funkcionált volna, nekem viszont tökéletes, mert a színe és a textúrája szerintem gyönyörű :))
És egy újabb láncocska is:
Azért, hogy neki is legyen története: még rég kiszabtam a barna filcet és rávarrtam a virágot. De valahogy nem találtam a megfelelő befejezést neki, azt tudtam, hogy kitűző lesz.. Na így aztán kitaláltam, hogy menjen még egy réteg sárga alapnak, rávarrtam a címkét is. Még mindig nem volt tökéletes. Így a sárga körből virágot vágtam. És itt jött a bibi: kilógott a címke a szirmok között - amilyen lökött vagyok, ezzel nem számoltam :D na így lett ő láncon inkább, hogy a címkét talán kicsit eltakarja a szerelőpálca és a gyöngyök - remélem, legalábbis, hogy nem feltűnő :)
Na de már megint sokat szövegelek, vissza is térek a megrendelésekhez, és remélem, hogy újra kisüt a nap :)