tűnemezelt övtáskák - azzaph és én

A tűnemezelt övtáskákat a blogon ilyen szépen összegyűjtve még nem mutattam, viszont azzaph-fal való együttműködésemről már írtam korábban itt. Kettőnk találkozásáról pedig Nála olvashattok remekül összeszedetten, ezért én nem is szaporítom a szót, nézzétek meg, ha van pár percetek! 

És bár ez szorosan nem idetartozik, de hétvégén 'kapcsolatépítésen' is voltunk, Zsófi és én: azaz QUIMBY koncerten a Belvárosi Fesztiválon :D 

Előtte Petruska Andráson is, de Ő még kevésbé ismert, azért a Quimbyvel kezdtem, viszont Zsófi és én egymástól függetlenül már nagyon rég felfigyeltünk Rá, és most itt volt a tökéletes lehetőség, hogy élőben is hallhassuk :) 

A kis kitérő után pedig jöjjenek végre a képek :) 

kis finom nekem :)

nagyon színes, nagyon vidám :)

ez talán az én kedvencem :)

ő már ifjú korában elkelt - a kidíszített előlap alapján :)

a mentazöldet nem szeretem, ide viszont mégis nagyon passzolt nekem :)

szuper színvilág, simogatnivaló anyag :)

Kazetták és fülhallgatók

Fejhallgatók még nem készültek, de egyszer.. :) Addig is itt vannak ők:
(Ja és kitűzők, ez elölről nem látszik rajtuk :) )

Majdnem mindegyik kazettához tartozik fülhallgató :)

Zenés övtáska

Remélem, még nem unjátok az övtatyókat, de még mutatok ma egyet. (aztán a napokban még párat.. :) ) Ez egy nagyon új, amit már nagyon régóta terveztem, viszont egy rendelésnek köszönhetően tudtam aztán csak megvalósítani. Egy leányzó a barátjának szeretett volna kottás övtáskát, és akkor én bedobtam a hónapok óta formálódó ötletem - tetszett neki :)) Így a fiú egy kedvenc dalának kezdő hangjait hímeztem rá, ami által szerintem igazán személyes is lett és remélem, különleges :) Én ugyan kicsit kontrasztosabban dolgoztam volna, világosabb hímzéssel, hogy jobban látsszon, de a lány szolidat szeretett volna, ami azt hiszem, tökéletesen érthető is egy fiúnak szánt ajándéknál :))

Zenészeknek, zenekedvelőknek

Ha már egyszer zenés környezetben dolgozom... :) (most miért van aláhúzva megint minden?? pedig nem csináltam semmit, de tényleg! olyan, mintha fontoskodó lennék.... :S na mindegy, hogy ne legyen zavaró, nem írok túl sokat) a lényeg, hogy violinkulcsos, basszuskulcsos és szünetes tolltartók ők. Kismintás béléssel természetesen :)

Velük és övtáskákkal meg még néhány más holmival is várok szeretettel Mindenkit vasárnap a wampon az Erzsébet téren :) (a Deák tér felőli végéhez/elejéhez leszek közelebb a Deák felől érkezve a bal oldalon, ha minden igaz :) )
Akinek pedig van kedve velem pár szót váltani, nyugodtan szólítson meg, én nagyon örülök Mindenkinek, még ha nehezebben is azonosítom be :) (mindig zűrös a fejem olyankor, mert vagy izgulok, vagy pénzt kell váltani stb.. :) )

Bő lére eresztve....

Óóóóóóóó, húúúúúúúúúú, váááááááááááááááááááááááá QUIMBYYYYY :))))))


Na de ne rohanjunk ennyire előre, vegyük szép sorjában a dolgokat, mert sok jóság törént velem a napokban :)


Először is: csütörtökön Encitől (kiegészítés: ma pedig Nóritól) díjat kaptam, amit Mindkettőtöknek nagyon-nagyon köszönök!! :) (most nem adom tovább, mert egyszer régebben már megkaptam, azt hiszem, akkor eleget tettem a pontoknak)

Ó, majd' elfelejtettem, hogy csütörtökön megnéztem az Alice csodaországbant. Tán 3 éve voltam utoljára moziban, úgyhogy itt volt az ideje, ha már egyszer Alicet játszottak :)) 3D-t meg még úgysem láttam :) (bár nem az volt a nagy élmény, mert sajnos nyomta a buksim a szemüveg, pedig annyira azért azt hittem, nincs nagy fejem... :/ :) ) Lakótársammal mentem, aki film szakos a rajz mellett, szóval mindketten nagyon izgatottak voltunk, azért is, mert azt hallottuk, hogy mind a Tim Burton-rajongóknak (ez Lakótársam), mind pedig az Alice-rajongóknak (ez volnék én) csalódás.. Egyikünknek sem volt az :)

Aztán pénteken: találkoztam Jandóékkal :))) Dórival, Jankával és még Dóri férjével is :) Kedves, mosolygós csapat, csak én viselkedtem kicsit idiótán :/ :) Ja igen, ennek is van előzménye: történt ugyanis, hogy néha váltottunk e-mailt Dórival, és összeraktuk, hogy hát Ő bajai, én meg minden héten 2-szer átutazom a városon, gondoltuk, összefuthatnánk. Csütörtök este (kb éjfél felé, holott mindketten korán keltünk) gyorsan-gyorsan meg is beszéltük, hogy lesz kb negyed órám Baján pénteken 9-től... Így összehoztuk. És szuper volt :) Mindig fura olyasvalakivel találkozni, akivel tul.képp már csomót beszéltem neten, mégsem láttam még, max képen.

Ja és még ajándékot is kaptam. Szégyenszemre én nem vittem semmit, de mentségemre legyen mondva, hogy tényleg nagyon hirtelen ötlet volt (voltaképpen 9 órával a találka előtt beszéltük meg..), Szegeden meg nálam nem volt semmi.

Na de nem is ez a lényeg, hanem, hogy ez a bálna-tartóka irtó cuki!! A szemei gombok, ezekkel zárható, és még nyelve is van :) imádom!!

Ja ééééés ennyi jó már bőven elég is lett volna egy hétre, de még péntek este kirúgtam a hámból, és még elmentünk Húgommal, egyik Barátnőjével és Tamással Quimby-koncertre is............ és áááááááá :)))) eleve csoda, hogy Kanizsán előfordul ilyen (mint a műsor alatt kiderült, a 90-es években voltak itt utoljára), és hogy még csendes-ülős is?! (na mondjuk annyira nem volt csendes :D)

Bár legutóbb is a Quimby szerepelt egy bejegyzésemben, mikor zenéről írtam, nem voltam fanatikus Quimby-rajongó. Eddig...... zseniális volt, isteni, fenomenális, fergeteges, fantasztikus, katartikus, áh szavakban nem lehet kifejezni.... Hihetetlen volt, mit műveltek..... egyszerűen elképesztőek ezek az emberek. Eleve imádom azokat a zenészeket, akiket baromira nem érdekel, hogy néznek ki, csak a zenének élnek, hihetetlenül át tudnak szellemülni, ráadásul egyikük sem egyetlen hangszeren játszott...... egyszerűen elmondhatatlan, leírhatatlan..... 70 perc volt az első rész, 15 szünet, aztán még 60 perc.. némajátékkal, sztorikkal, ismert és kevésbé ismert, régi és új számokkal, lassúakkal, gyorsakkal, minden volt, aminek lennie kellett, elképesztően meg volt szervezve, ki volt találva, Dódi színészkedett, Tibi sasszézott, Líviusz elszállt, Szilárdhoz nincs mit hozzáfűzni, mert egyszerűen csak zongorázott, és ennyi nekem elég is volt (én is zongoráztam nagyon sokáig), a dobos Ferenc a másik, akihez nincs mit hozzáfűzni, csak dobolt (ez pedig azért lényeges számomra, mert ha lehetőségem adódna még egy hangszeren megtanulni játszani, akkor az a dob lenne.. ja meg a szájharmonika :) ), ó és ott volt a gitáros Ferenc, aki a legjobban élvezte, az egész műsor alatt táncolt és vigyorgott.........

még most is a hatása alatt vagyok............

ja és amikor elkezdték a Magam adom lassú verzióját.... az volt a csúúúúúúcs :))

Ó, mennyit írtam, húúú, bocsi :)