Ellopták

a csillagközi barim.............. :((((( Hihetetlen, hogy milyen emberek vannak. Egyszerűen elvették a buszon a fejem fölül a kabátot (sajnos a 7 és fél órás utat nem bírom végig nyitott szemmel), és először azt is hittem, hogy a kabátot lopták el. Hát nem. Azt megtaláltam a busz hátuljában összegyűrve a földön. Én ezt nem értem. Hogy lehet valaki ennyire bátor?? Eszükbe sem jut, hogy mi van, ha odanézek, vagy ha a sofőr észreveszi?!?

Áh, gondoltam, nem írom meg ezt a bejegyzést, de valahogy mégis akartam. Olyan nagyon utálok újra és újra csalódni az emberekben, és mégis mindig megtörténik. A bunkó nénik a postán, az undok sofőr, aki úgy néz rám, mintha én tehetnék arról, hogy neki buszt kell vezetni, a már most, tizenévesen gonoszkodó gyerekek, akik beszólnak az utcán, a buszon, bárhol... És ezek persze mindig a kicsit, a gyengét pécézik ki. Hát persze. Ki merne egy kigyúrt 2 méteres fazonnal packázni... meg a milliomossal... mert ugye nekem az a kis pénz is nagy érték volt, hiszen már régóta vágytam a csillagközi barira, amit Anyukám most megvett nekem, és az enyém volt egy hétig. egyetlen hétig.

Ráadásul szerintem a kitűzőt már csak gonoszkodásból vették el, gondolom értéket kerestek a kabátomban, amit persze nem találhattak, hiszen azokat folyton szorosan magamnál tartom, magam alá gyűröm, ezért is nem jutott eszembe, hogy valakit érdekelhet a kabátom. A telefon a kezemben vagy a zsebemben, a laptop mellettem, de a táska pántja jól a fenekem alá szorítva... sosem teszek semmit védetlen helyre. és mégis engem találnak meg. Ez nem igazság. Pedig én olyan pozitív vagyok, mindig mindenkiről a jót feltételezem, sokszor még azután is, hogy már totál nyilvánvaló, hogy nem kéne, de azért én reménykedem, hátha... Na, most meg csak lotyogok itt Nektek... sajnálom nagyon! de azért jól esett leírni. Talán holnap jobb lesz. És még egy pici reményt táplálok, hátha meggondolták magukat, és még a buszon elhajították a barit, és a sofőr megtalálja. Szóltam Neki, hátha. Egy kis remény...

Tanítás és mackók

No hát megvolt a tanítás, nagy-nagy ötössel zártam :)) Patent voltam és cuki -Tanárnő ezekkel a szavakkal illetett :D
Nem részletezem, hiszen a blog nem erről szól, a lényeg, hogy annak ellenére, hogy tőlem mi volt várható, egyáltalán nem voltam rossz. A végére a hangom is megjött, bár a gyomorgörcs nem múlt :)

Úgyhogy inkább lássatok is valami munkát -ezek a mackók a múlt hétvégén készültek (egy nadrágfelvarráson kívül ennyi volt a múlt hétvége teljesítménye.. :/), csak még nem akartam őket megmutatni, míg az ajándékozott meg nem kapja. Ugyanis Dórának megígértem, hogy Övé lesz az első címke :) Hát íme két kis próbálkozás:

Túlvagyok az elsőn és ami még eszembe jutott

Hát íme, ez volt a mai órám motivációs része :)

A témám pedig: Egyiptom, Óbirodalom, építészet. 5 osztályban.

Aranyosak voltak, jelentkeztek, kérdeztek, én sem bénáztam annyira, úgyhogy összességében végül csak jó volt :)) Tanárnő szerint jól összeszedett voltam, csak tanuljak meg ordítani :D

Duplaóra lévén nem hibáztam akkorát, de a 45 perces előadás-beszélgetés-vázlatolást 25 alatt lezúztam.... :D ez van, mindig mindenhova sietek, de hát úgy tűnt, értették, amit beszélek, akkor meg mit ragozzam túl, nem igaz? Mindenesetre tanultam az esetből: itt nem volt gond, mert rátértünk a feladatra (tásasjátékot terveztek), viszont ha 45 percig muszáj lenne jártatnom a szám, akkor duplaannyi anyaggal kéne készülnöm, mint másnak... :D

Hát azt hiszem, ennyi elég is máról, remélem, azért volt, akit érdekelt :)

És ami még elmaradt:

végre van egy csillagközi barim :)) természetesen a meskás tuskecskétől

És eszembe jutott, hogy házikó nem csak párna készült annak idején, hanem egy medál is, csak akkor még nem blogoltam. Úgy terveztem, lesz még folytatása, de aztán elmaradt, mostanéban pedig úgyis többen foglalkoznak házikó-témával, amit jobban is kiviteleznek, úgyhogy egyelőre még annyiben marad. Azért nekem tetszik :) Húgomé lett amúgy.

Ennyi

-re van időm:
















még dobozt sem kerestem nekik, rettenetesen zsúfolt volt a hétvége, a héten taníííítooooook!!!!!!!!!! jajj, szurkoljatok, rémes vagyok -egyelőre még legalábbis :)-, ha egynél több ember előtt kell beszélnem :/

Villámgyors bejegyzés, mert már nem bírok magammal...

Megvannak a címkéim :))) (csak a fényképező nincs nálam)

Deutsch-palota

Anaisz játékára elkészült a "pályamű" :) Messze nem olyan lett, mint szerettem volna, de azért végül egészen elégedett vagyok :)
(a színek sajnos egyáltalán nem jól látszanak)

'Tinti' cuccai :))

Hogy ma se maradjanak kép nélkül kedves, kitartó olvasóim, eszembe jutott, hogy összegyűjtöm, Húgom tőlem származó cuccait, hiszen van, ami sehol sem volt még látható. Az övtásit és a nyakláncot ugyan itt már mutattam, a szütyit pedig eredetileg Meskára töltöttem, de olyan jól mutat így együtt, hogy meg kellett örökítenem :))
Az jutott még eszembe, hogy lehet, hogy az a piros nem kivehető, de muszáj volt így fordítanom, hogy minden látsszon. Szóval az egy mellény :) A szabásmintát én szerkesztgettem, az alapot Anya varrta, a mintákat pedig én :)

ja, a fotó sajnos rémesen sikerült, nem tudom, mi lelt... :/ :)

Helyzetjelentés

Megvagyok még (bár lehet, hogy nem sokan hiányoltak :) ), csak nem nagyon van mit mutatnom, ugyanis megrendeléseket gyártok, főleg csoporttársaimnak, úgyhogy nem szeretném, hogy idő előtt meglássák a cuccokat :)
Viszont megírtam a Meska-interjút :) Egyébként remélem, sikerült elküldeni, ugyanis semmiféle visszajelzés nem jött, olyan sem, mint a "sikeres termékfelvitel"... Hát vagy újra nekifutok, vagy pár héten belül olvashatják a mindenféle gondolataimat, és az érthetetlen leírásomat... ebbe még bele kell jönnöm :D

Na de azért, hogy ne maradjatok kép nélkül, íme egy koszorú:















Ő egy ismerősnek készült, nagy részét Anya varrta, én az értelmi szerző és a masni-kötő voltam :)) Szerintem ez lett eddig a legszebb koszorú :)

A nyertes :)

Hogy ne csigázzam a kedélyeket, gyorsan meg is mondom, ki lett a szerencsés: BEJUS!!!

Modellem lett a sorsoló (az Ő kezét tessék szidni vagy épp szeretni :) ), Anyukám a közjegyző, én pedig a nagyon izguló közönség (de komolyan, szerintem, én voltam a legizgatottabb :) ) ja és persze a fotós (tudom, nem sikerültek valami remekül, de egyrészt este van, másrészt a lényeg látszik :) ) KÖSZÖNÖM A JÁTÉKOT MIDENKINEK :) (lesz majd még :) )



















Azért ha van még valakinek kedve, tovább olvasni azok után, hogy nem nyert, írok még pár sort: szörnyen sajnálom, hogy nem vagyok képes mindenkit megajándékozni, mert nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy ennyien jelentkeztetek (23-an!!!), remélem, akik újonnan felbukkantak, ezután is visszatérnek néha! Köszönöm mégegyszer mindannyiotoknak!! (no a sorsolóval össze is vitáztunk, hogy a mindannyio/ótok rövid vagy hosszú 'o'-e?!)

Játékféle - csak ezt most én hirdetem :)

Van néhány lejárt termékem Meskán. 9 cumót áraztam le néhány hete, ebből 3 kelt el, és ez a 6 járt le. Fel fogom őket újra tölteni, de előtte gondoltam, játékra bocsátom őket. Egyet szeretnék kisorsolni az itt kommentelők között. A tennivaló csak annyi, hogy írjátok meg ide, melyik az, amelyiket szívesen tudnátok Magatoknál, és én majd sorsolok. Mivel fogalmam sincs, tetszenek-e Nektek egyáltalán, határidőt egyelőre nem szabok, ezt majd még kifundálom a megjegyzések száma alapján :) (egyébként azért is csak egyet sorsolok, mert az egyik házikót valószínűleg megtartom magamnak :)) )

Oh, és még egy info: a Bahiában elvitték az egyik táskámat, egyet pedig félrerakattak :)) Most aztán nagyon nyitott szemmel járok Szegeden, hátha meglátom valakin :)